A mai cseresznye a Közel-Keletről származó madárcseresznye nemesített utóda. Egyes feljegyzések szerint az ókori görög katonák ezzel oltották a szomjukat. A gyümölcsöt Lucullus vitte magával a perzsa hadjáratok után Rómába. Az ókorban az istenek ételének tartották szépsége és finom íze miatt. Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz jelképe. Nálunk csak a török hódítás alatt terjedt el, annak ellenére, hogy a vadcseresznye sok erdőnkben már évszázadokkal korábban is volt.

Mivel hazánkban legalább két héttel korábban érik be, mint nyugati szomszédainknál, jelentős exportgyümölcsünk. Színe skarlát-, bíbor vagy sötétvörös, de fajtától függően majdnem fekete is lehet. A világospiros és halványsárga fajták nálunk ritkábbak.

A cseresznye változatai (érési sorrendben): Münchebergi korai, Májusi korai, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, Sunburst, Solymári gömölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, Hedelfingeni óriás, Kavics cseresznye, Katalin és még sok más.

A cseresznye felhasználási lehetőségei:
- frissen fogyasztva - nyersen, gyümölcssalátákban, kompótként;
- konyhai és cukrászati célra - tésztafélék töltésére;
- tartósított formában - befőttként (cukorral és cukormentes formában),
- ízként (a szilvához hasonlóan a cseresznye is sűrűre befőzhető) - sütemények ízesítésére;
- cukorba főzve - főleg az arab világban, Törökországban kedvelt csemege;
- cukrozott gyümölcsként - amit finom lében tartósítanak, és mint koktélcseresznye kerül forgalomba;
- aszalmányként, mazsolaként - ha a cseresznyét csonthéja nélkül aszalják meg, az eredeti mazsola helyettesítőjeként használható;
- gyümölcsléként, szörpként, likőrként - önálló fogyasztásra, koktélok részeként
- borként - a fekete színű cseresznye alkalmas gyümölcsbor készítésére
- pálinkaként - híres a magyar egri cseresznyepálinka, az Európai Unióban védett magyar termék, de Európa számos területén készítenek belőle szeszesitalt. Svájcban és Franciaországban az erjedő cseresznyéhez összetört cseresznyemagot adnak, miáltal a pálinka keserű mandulaízt kap;
- magját olajként - a cseresznye magjából magas zsírsavtartalmú olaj sajtolható; a mag amigdalin tartalmú, összetörve, vizesítve és desztillálva a keserű mandulaolaj helyett használható.

A cseresznye tulajdonságai, élettani szerepe:
- A cseresznye sok káliumot tartalmaz, ami elősegíti például a zavartalan izomműködést, a normál vérnyomást, a megfelelő szívritmust, de egészségesen tartja a bőrt is.
- Jelentős C-vitamin tartalma (antioxidáns) jelentős, amely hatással van az immunrendszer normál működésére, gátolja a daganatos elváltozok, szív - és rendszeri problémák kialakulását.
- A természetgyógyászat a gyümölcsöt tisztító hatása miatt értékeli - úgy tartják, hogy méreganyagot és folyadékot távolít el a szervezetből, tisztítja a vesét.
- A cseresznye rendszeres fogyasztása (idény időszakban) enyhe hashajtó hatása miatt gátolja a szorulás kialakulását.
- Napi 200-250 g friss cseresznye elfogyasztása csökkenti a vér húgysavszintjét, és ezzel az arra hajlamosaknál segít megelőzni a köszvényt.
- A bogyós gyümölcsökben és a cseresznyében található antocián - antioxidáns flavonoid - erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, így gátolva az érelmeszesedés kialakulását.

Amit még érdemes tudni:
- Kényes gyümölcs, gyorsan romlik és kukacosodik, ezért gondos szállítást és gyors felhasználást igényel. Cseresznyéből a hibátlan, nagy szemű, mosatlan, kemény húsú, zöld szárú gyümölcsöt érdemes vásárolni - ez utóbbi a frissességet jelzi.

- A leszedett gyümölcs legfeljebb néhány napig marad friss, de 0 C fokra lehűtve (85-90 %-os nedvesség mellett) 20 napig is eláll. Mélyhűtött állapotban hosszú időre tárolható.

- A gyümölcsöt szedésekor kocsánynál fogva, kocsányostul tépjük le, de ügyeljünk arra, hogy szára ne szakadjon ki, ekkor ugyanis a cseresznye megsérül, levet ereszt és könnyen fertőződik. A cseresznyét érett állapotban szedjük le. Annál jobb, minél tovább marad a fán, de legkésőbb megrepedése előtt le kell szedni. Nedves állapotban ne szüreteljük, mert gyorsan romlik.

- A régebbi cseresznyefoltot citromsavval (egy pohár víz, 1/3 kávéskanál citromsav) vagy ecettel (egy pohár víz, egy evőkanál 20%-os ecet) mossuk ki. Szappant ne használjunk, mert a folt eltávolítása lehetetlenné válik. Ha a folt a tisztítás után is látszik, a textilanyagtól függően hidrogén-peroxiddal vagy bóraxszal kezeljük.

- A friss cseresznyefoltot azonnal mossuk ki meleg vízben. A folt nyomtalanul eltűnik. Ha a foltot nem tudjuk rögtön kimosni, szórjunk rá sót, majd hideg vízzel öblítsük. Ezután áztassuk be mosószeres vízbe.

Hozzávalók:
50 dkg tehéntúró, 4-6evőkanál kristálycukor (a hozzáadott gyümölcstől függően), 1 csomag vaníliás cukor, 2 dl kefir, joghurt, vagy olyan ízesítésű gyümölcsjoghurt, mint amilyen gyümölcsöt teszünk bele, 2 púpozott teáskanál zselatin, 1 dl langyos víz, 30-40 dkg cseresznye (de egyéb gyümölcs is megfelel meggy, eper, őszibarack), csipetnyi só, citromhéj és fahéj.

Elkészítés:
Nagyobb tálban összekeverjük a túrót, a kristály és vaníliás cukorral, a kefirrel és a fűszerekkel. A cseresznyét megmossuk, kimagvazzuk, félbevágjuk és lecsepegtetjük. Egy edénybe, a langyos vízhez adjuk a zselatint, folyamatos kevergetés mellett felforraljuk, majd tűzről lehúzva hagyjuk szobahőmérsékletűre kihűlni. Egy őzgerinformát kibélelünk folpacckal. A túrós masszához hozzákeverjük a gyümölcsöt, majd a zselatint, és beleöntöm a formába. Alufóliával lefedve közel 5 órára hűtőszekrénybe tesszük. A megdermedt túrótortát kifordítjuk a formából. Friss gyümölccsel és csöppnyi tejszínhabbal tálaljuk.