Allergének

Nagyon leegyszerűsítve: allergiásnak nevezzük a szervezetünknek azt a reakcióját, melynek során egy bennünket érő ingerre szokatlanul, általában túlzottan erősen reagál.
Az allergiás betegségeket kiváltó tényezőket gyűjtő névvel allergéneknek nevezzük.
Szándékosan tényezőt és nem anyagot írunk, mert nem csupán kézzel fogható anyagok, hanem egyéb fizikai tényezők is allergiás betegséget válthatnak ki.
Ennek alapján a tüneteket kiváltó tényezőket (önkényesen) 3 nagy csoportra oszthatjuk, úgy mint fizikai, kémiai és biológiai hatásokra.

A fizikai hatások közül legismertebb a hőmérséklet, a páratartalom, a napfény, vakarás, nyomás és a fizikai terhelés
Kémiai allergének például a fémek, kozmetikumok, tisztítószerek, gyógyszerek és az étel adalék anyagok, melyekről részletesebben is szó lesz.
Az u.n. biológiai allergének közé tartoznak a különböző élelmiszer alkotórészek (ezekről is írunk a továbbiakban), a pollenek, a házi-porban élő atkák, a különböző állatok szőrzete, tollazata és a penészgombák spórái.
Jelen feldolgozásban egyrészt az élelmiszerekben található különböző allergénekről, másrészt a megfelelő (a későbbiek során részletesen ismertetendő) táplálkozás allergiát kivédő hatásáról lesz szó.

Adalék anyagok
Az ételek tartósítására, színezésére, ízesítésére használt u.n. adalék anyagok egyértelműen kémiai allergének. Ezeket az adalékanyagokat „E" számokkal jelölik. Kötelező feltüntetni őket az élelmiszer csomagolásán. Nem csupán allergiát okozhatnak de egyéb betegségek (pl. daganat) kialakulását is elősegíthetik. Legalább néhány alapvető ismeretet tudnunk kell róluk.
E-100-tól kezdődő számokkal jelölik a színezékeket,
E-200-tól a tartósítószereket,
E-300-tól a savanyító szereket, emulgeátorokat és az antioxidánsokat,
E-400-tól a sűrítő anyagokat, zselésítő szereket.
Észak európai országokban mesterséges színezékek használatát egyáltalán nem engedélyezik.
A színezékek közül az E-102-vel jelölt tartrazin vált ki leggyakrabban csalánkiütést, asztmát. Ausztriában, Svájcban be is tiltották a használatát.
Az E-104 jelű kinolinsárga, az E-110 narancssárga, E-120 kárminsav, E-122 azorubin, E-127 eritrozin, E-151 brillantfekete is allergiát okoz. Az E-123 jelű amarant nem csak allergiát de daganatot és fejlődési rendellenességet is okozhat. Az USA-ban 1976 óta tilos használni.

A tartósítószerek közül az E-210-213 jelű benzoesav és különböző sói viszonylag gyakran váltanak ki allergiát. Macska és kutya eledelekben használatuk tilos! Az E-214-219 jelű hidroxi-benzoátok még gyakrabban okoznak allergiát, asztmát.
Az E-220-228 jelű különböző szulfitok (melyeket főleg a fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósítására használnak) nem csupán fejfájást, rosszullétet, asztmás rohamot de anafilaxiás sokkot is kiválthatnak.
Az antioxidánsok az eltarthatóságot növelik. Az E-320 jelű BHA és az E-321 jelű BHT amellett, hogy allergiát okozhatnak, még károsíthatják a májat, pajzsmirigyet és az immunrendszert is. Az E-311 jelű oktil-gallát tipikus allergiát kiváltó anyag. Ausztriában betiltották.
A sűrítő anyagokat nem csak besűrítésre és zselésítésre használják, hanem az élelmiszer „optimális" állagának beállítására is. Ezzel vágható állagúra kocsonyásítják a vizet, például a párizsiban. Egyik képviselőjük az E-413 jelű tragantmézga. Ez a WHO véleménye szerint „szélsőségesen erős allergiás reakciók kiváltására képes anyag." Sajnos nem sokkal jobb az E-412 jelű guar-gumi sem.

Az ízfokozók közül legismertebb a glutaminsav (E-620) és származékai (E-621-625). Ezek váltják ki érzékeny embereken a „kínai étterem jelenség"-et (fej-, hát- és nyakfájás, gyengeség, szapora szívdobogás).

„Csalánkiütés"
Talán mindenkinek életében legalább egyszer volt már csalánkiütése. Az ilyen kiütést leggyakrabban ételek, vagy gyógyszerek okozzák. Normálisan az ételeket a nyálunkban, a gyomor-, és bélnedveinkben lévő enzimek megemésztik, egészen az alkotóelemekig lebomlanak, majd azután felszívódnak. Ha „gyomorrontásunk" van, akkor a táplálékot nem tudjuk tökéletesen feldolgozni, így abból a nem teljesen megemésztett, csak részben lebontott részecskék is a vérünkbe felszívódhatnak. Ezek a szervezetünk számára idegen anyagként jelennek meg és az egyébként nem allergiás emberekben is allergiás reakciót válthatnak ki.

Ez a fajta allergia természetesen nem életre szóló, csupán addig tart, amíg a „gyomorrontásunk". Aki viszont egy ételre, vagy italra valóban allergiás, annál az a bizonyos étel, minden alkalommal -tehát nem csak akkor, amikor „gyomorrontása" van- allergiás reakciót vált ki. Bár a tünetek leggyakrabban csalánkiütésként jelentkezhetnek de hányás, hasmenés, görcsös hasfájás, ekcéma, fejfájás, nehézlégzés, sőt néha halálos végű súlyos anafilaxiás sokk is előfordulhat.

Nagyon érdekes, hogy az étel allergia következtében kialakuló csalánkiütést III. Richárd az ellenfelei megfélemlítésére csúnyán kihasználta. Megfigyelte, hogy ha epret eszik, testszerte viszkető, vörös kiütése lesz, sőt kicsit az arca is felpuffad. Persze a környezete nem tudta, hogy mitől kap kiütést (valljuk be őszintén, abban az időben az allergiáról még az orvosok se nagyon hallottak). Ha azt akarta, hogy valaki megijedjen tőle, a találkozásuk előtt epret evett, amitől mindig létre is jött a már említett kiütése. Ezt ő aztán vádaskodásra használta, azt magyarázta, hogy a kiütést a vele szemben álló egyén okozta, azzal, hogy hazudott neki, vagy rosszindulatú terveket szőtt ellene. Ez az indok aztán bőven elég volt ahhoz, hogy az ellenfelét felségárulás miatt tömlöcbe vesse (rosszabb esetben kivégeztesse) és minden vagyonát elkobozza.

„Biológiai" étel allergének
Az étel allergéneket alapvetően 2 nagy csoportra oszthatjuk: állati és növényi eredetű allergénekre.
Állati eredetű például a tej, tojás, baromfihús, halhús, rákok, egyéb „tenger gyümölcsei".

Hüvelyesek (bab, szójabab, földimogyoró, borsó)
Csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, paradió)
Gyümölcsök (citrom, narancs, banán, kivi, mangó, datolya, papaja, földi eper, földi szeder, fekete áfonya, szőlő, cseresznye, sárgabarack, alma)
Zöldségek (paradicsom, uborka, sárgarépa, karfiol, brokkoli, spárga, hagyma, fokhagyma, avokadó)
Fűszerek (petrezselyem, fehér- és fekete bors, kakukkfű, vanília, gyömbér, majoránna, ánizs, fahéj)
Gabonafélék (kukorica, búza, rozs, rizs, zab, árpa, maláta)
Speciális allergének (kávé, tea, élesztő)

Az emberek különböző életkorban és földrajzilag eltérő területeken más-más ételekre allergiásak. Például Amerikában a legtöbb, halállal végződő ételallergiás reakciót a földimogyoró okozza. Tengerparti országokban legtöbben a „tenger gyümölcsei"-re túlérzékenyek. Hazánkban a csecsemők leggyakrabban -átlagosan 100-ból ketten- a tehéntejre allergiásak de szerencsére ez a fajta túlérzékenység 2-3 éves korra csaknem mindig megszűnik. Érdekes, hogy minden 3. tejallergiás csecsemő a szójára is allergiás lesz, valószínűleg azért, mert a tejallergiás csecsemők legtöbbször szójából készült tápszert kapnak.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a tejben a fehérjék és zsír mellett cukor is van. Ennek neve tejcukor, vagyis laktóz. A tejcukor lebontását a vékonybeleinkben a laktáz nevű enzim végzi. Nagyon sok embernek azonban hiányzik ez az enzime, ezért ők a tejcukortól hasmenést kapnak. Tejfehérjét (pl. túrót, tejfölt, aludt tejet, joghurtot), viszont ehetnek, csak a tejcukortól kell óvakodniuk. A tejallergiások -mivel a tejfehérje váltja ki a túlérzékenységi reakciót- semmilyen tejterméket nem fogyaszthatnak. Az is igaz, hogy a tejcukor felszívódási zavar többnyire életre szóló (bár az is előfordul, hogy valamilyen bélfertőzés következtében csak átmenetileg alakul ki), míg a tejallergia többnyire már kisgyermek korban elmúlik.

A tojásallergiát általában kisdedkorban veszik észre, ám ez sajnos ritkán szűnik meg, és nagyon súlyos betegséget (néha anafilaxiás sokkot) okozhat.
A természetes táplálékok közül felnőtt korban legtöbbször az aprómagvas gyümölcsök -eper, málna stb.-, valamint a dió, a mogyoró és a paradicsom okoznak allergiát de (mint már felsoroltuk) túlérzékenység sok más ételre is létezik.

Ugyanaz az allergén több anyagban megtalálható
Aki a tehéntejre allergiás az gyakran a marhahúsra, sőt -a hiedelem ellenére- a kecsketejre is az. Ugyanígy a tojásallergiások egy része a baromfihústól lesz kiütéses. Hogy miért? Mert ezek az élelmiszerek sok más mellett, azonos összetevőket is tartalmaznak és az allergiás reakciót kölcsönösen ki tudják váltani. Ehhez hasonlóan azonos összetevője van a rákoknak és a házi-porban élő, szabad szemmel nem látható apró atkáknak is.

Így fordulhat elő, hogy a házi-porra allergiás asztmások, a rák fogyasztása után befulladnak, vagy más allergiás tünetet produkálnak. Ennél is érdekesebb, hogy azok, akik bizonyos növények pollenjére allergiásak, teljesen más növények termésének elfogyasztása után kiütésesek lehetnek, vagy akár légúti panaszaik is kialakulhatnak. Ezt a jelenséget allergiás keresztreakciónak nevezzük. Ha tudunk róla, védekezhetünk is ellene (úgy, hogy nem fogyasztjuk azt az élelmiszert, ami a keresztreakciót válthatja ki). Íme néhány példa:
Pollenek és ételek közötti kereszt allergia
Például a fűpollennel kereszt reakciót adó élelmiszer a burgonya, zöldborsó, búzaliszt, rozsliszt, görögdinnye, földimogyoró, az üröm pollennel a zeller, sárgarépa, fűszerek, a nyírfa pollennel az alma, körte, cseresznye, szilva, őszibarack, kivi, mogyoró, dió, kókuszdió, hagyma, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, zeller, a parlagfű pollennel a paradicsom, uborka, cukkíni, görögdinnye, sárgadinnye, banán, gesztenye és a latex (ami ugyan nem élelmiszer de nagyon sok gumiból készült eszköz alapanyaga).

Cikkünk folytatódik!

Olvass tovább