|
Az 1908-ban Nobel díjjal kitüntetett Mecsnyikov kifejtette, hogy a Lactobacillus tartalmú fermentált tejtermékek (aludttej) fogyasztása csökkenti a bélben levő, toxint termelő „káros" baktériumok számát és ezek fogyasztásával magyarázta a bolgár parasztok hosszú élettartamát. A probiotikumok olyan készítmények, melyek élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából fontos és meghatározó mikroorganizmusokat (leginkább Lactobacillusok és Bifidobacteriumok) megfelelő számban tartalmaznak és ezek fiziológiásan kedvező hatást fejtenek ki az emberi szervezetben szájon át történő alkalmazásukat követően. A különböző készítmények összetételüknek megfelelően befolyásolják a bélflóra egyensúlyát. Speciális összetételüket a tudományos eredmények felhasználásával alakítják ki. A készítményekkel szemben támasztott követelmények a következők: - Humán eredetűek - A természetben nem „károsak" - Ellenállóak a technológiai folyamatok pusztító hatásával szemben - Ellenállóak a gyomorsavval és az epesavakkal szemben - Megtapadnak a bél nyálkahártyáján - Rövid idő alatt is képesek megtapadni a béltraktusban - A „káros" baktériumok fejlődését, szaporodását gátló anyagokat termelnek - Segítik és szabályozzák az immunválaszt - Befolyásolják az anyagcsere folyamatokat pl.: koleszterin megkötése/felhasználása, vitaminok termelése. Az egészségügyi világ szervezet (WHO) állásfoglalása szerint a megváltozott bélflórával közvetlenül összefüggésbe hozható emésztőszervi betegségek a következők: - Antibiotikum okozta hasmenés - Utazók hasmenése - Gyermekek vírusos hasmenése (rotavírus) - Étel-fertőzések okozta hasmenés - Székrekedés - Ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (idült fekélyes vastagbél gyulladás /colitis ulcerosa/, Crohn betegség) - Irritábilis bél szindróma Ezekben a betegségekben számos kutatás igazolta a probiotikus étrendi kiegészítők jótékony hatását. Megnézem még: A bélflóra szerepe
|