Kezdetben inkább a nőkre jellemző betegségként tartották számon, ma már nem teszünk különbséget nemek szerint az előfordulás gyakoriságában, bár az ösztrogén csökkenése rizikó tényezőnek számít. Ugyan a betegség az idős korra jellemző, másodlagos fajtája különböző negatív hatásokra bármikor kialakulhat.
Ilyen tényezők a különböző gyógyszer mellékhatások, az alkoholizmus, a dohányzás, a helytelen, hiányos táplálkozás, különböző felszívódási zavarok, vagy ezekkel járó egyéb betegségek, egyes genetikai rendellenességek. A betegség következményeként alacsony csonttömeg, a törésekre való fokozott veszély alakul ki. A prevenciónak gyermek és fiatal felnőtt korban kiemelten fontos szerepe van, idősebb korban pedig a csontok leépülésének lassítása a feladat.
A megfelelő étrend kialakításakor az egészséges táplálkozásra vonatkozó szabályokat érdemes figyelembe venni. Az étrend speciális része a megfelelő kálcium, magnézium, foszfor arány kialakítása és a hozzá tartozó D – vitamin pótlás. Ennek helyes aránya, kálcium : foszfor : magnézium, 1:1:0,5. Az ajánlott napi mennyiség kálcium esetében gyermekeknek 500-800 mg, felnőtteknek 1000-1200 mg, csontritkulásban szenvedőknek, kismamáknak, illetve a szoptatás időszaka alatt pedig 1500 mg.
Jól ismert kálcium forrás a tej, tejtermékek, a mák, mandula, dió, a különböző kálciummal dúsított élelmiszerek, melyek jelentősége tejmentes étrend esetén kiemelt fontosságú.