Miért hízunk?

Túlsúly, vagy elhízás?

Orvosi szemmel e két kifejezés közötti különbséget az egészségügyi kockázat megvizsgálásával lehet megvilágítani. Minél nagyobb a testsúly felesleg, annál nagyobb a különböző betegségek kialakulásának a lehetősége.

Az hogy valaki melyik kategóriába tartozik, túlsúlyos, vagy elhízott,a testtömegindex (Body Mass Index, BMI) kiszámításával határozható meg. A BMI számítása úgy történik, hogy a testömeget (kg) elosztjuk a testmagasság méterben mért négyzetével.

A kapott értékeket megmutatják, ki hová sorolható.  

Például egy 1,85m magas ember, aki 95 kg a következőképpen számolhatja ki a BMI-jét:                                                                                               1,85×1,85=3,4                                                                                                      BMI=95(kg) / 3,4(m2) = 27,9

*Sovány 18,5 alatt
*Ideális 18,5 – 24,9
*Túlsúlyos 25,5 – 29,9
*Elhízott 30,0 – 34,9
*Súlyosan elhízott 35,0 – 39,9
*Igen súlyosan elhízott 40,0 fölött

Ez a  fajta megközelítés nem veszi figyelembe a testalkatot, illetve a test zsír-izom arányát. Mivel az izom nehezebb a zsírnál, előfordulhat, hogy egy sportosabb külsővel rendelkező embernek magas BMI-je lesz, esetleg a túlsúlyos kategóriába tartozik.

Mi vezethet elhízáshoz?

Általában igaz, hogy ha felborul az egyensúly, az problémához vezet. Ebben az esetben az étellel bevitt energia mennyisége a szervezet által felhasznált energia mennyiséghez képest.

A szervezet energiaszükséglete több összetevőből áll. Az életfunkciók és a fizikai aktivitáshoz szükséges energiamennyiség összessége adja a napi összes energia felhasználásunkat.

Hála a kor vívmányinak, mint a gépkocsi, tömegközlekedés, lift, mozgólépcső…, sokkal kevesebbet mozgunk, mint őseink. A ház körüli teendők is kevesebb erőfeszítésbe kerülnek, minden eszközzel azon vagyunk, hogy megkönnyítsük az életünket. Ennek azonban ár van!A bevitt kalória több, mit amit felhasználunk, a maradékot a szervezetünk zsír formájában raktározza, hogy, majd ha szükség lesz rá, legyen mihez nyúlni. Így vagyunk kódolva, mert ez régen élet-halál kérdése volt. Az élte túl az ínséges időket, aki gyorsan és jól tudott raktározni. Így ezek a gének öröklődtek tovább.

A mozgáshiány, a bőséges (túlzásoktól nem mentes!) táplálkozás a elhízás járványszerű terjedését okozza a világban.

Öröklődés, vagy minta?

Vannak bizonyos genetikai adottságok, amelyek befolyással lehetnek a testalkatra, de nem ez magyarázza egyedül. A családon belüli minta mélyen beivódik a gyerekekbe. Az lesz a természetes, amit otthon megszokott. Felnőttként is ezeknek a szokásoknak lehet a „rabja”. Ezek a kialakult szokások határozhatják meg, hogy pl. ki mit szeret, mikor mennyit eszik, kipróbál-e új ízeket, szokott-e, és ha igen, mit nassol, mozog-e rendszeresen, szokott-e böjtölni…stb.

A szülők felelőssége nagy! Hiába mondjuk a gyerekeknek, hogy egyenek egészséges ételeket, mozogjanak rendszeresen, ha nem ezt a példát látják. A látott minta erősebb a szónál.

Hormonális gondok

Sokan állítják, hogy túlsúlyuk igazi oka hormonális eredetű. Valóban vannak olyan betegségek, amelyek eredményezhetnek elhízást, azonban ez nem túl gyakori. Gyanú esetén ki kel kérni orvos véleményét, esetleg célzott vizsgálatokat is lehet végezni.

Savprobléma lenne?

Egyre inkább nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a feltételezést, miszerint a túlsúly savprobléma! Alkalikus étrendet folytatva rohamosan csökkennek a zsírraktárak, és ezzel egyidőben javul egészségi állapotunk, hangulatunk, és a közérzetünk. Nem azzal táplálkozunk, amit megeszünk, hanem azzal, amit az emésztőrendszerünk csinál belďőle. Ezért nagyon fontos, hogy beleink tiszták legyenek és jól működjenek.

Táplálkozási hibák
• sok manipulált élelmiszert, túl kevés természetes, tiszta ételt fogyasztunk
• sok cukor
• kevés rost
• kevés zöldség és gyümölcs
• sok fehérjebevitel
• túl gyakran, túl sokat és túl gyorsan eszünk
• kevés víz!!!
• nem tartunk böjtszüneteket

Ilyen táplálkozási szokásokat folytatva testünknek állandóan készenlétben kell lennie. A vér pH-ja csak nagyon szűk határok között mozoghat, ezért többféle mechanizmus létezik, ami segít a túl sok savat eltüntetni. Először is semlegesíteni kell, amihez bázisokra van szükség, majd az így keletkező sókat el kell raktározni. Az egyik legkézenfekvőbb hely erre a zsírszövet. Minél több a savmaradék, annál több zsírra van szükség, egyre kövérebbek leszünk. Ezzel szemben, ha a szervezet meg tud szabadulni ezektől a salakanyagoktól, a zsír fölöslegessé válik, megindul a fogyás. Ehhez rengeteg, és rendszeresen jelenlévő bázisra van szükség, amihez nyers növényekből és alkalikus vizekből juthatunk, illetve kerülni kell a savasító ételeket.