Emelkedett húgysavszint alatti diéta

Hogyan táplálkozzunk emelkedett húgysavszint esetén?

Hogyan csökkenthető a húgysavszint. Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint.
Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1-3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során ajánlott az alkoholfogyasztás kerülése
-kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérjeforrások minőségi megválasztására, purin tartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez.
-hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni szigorúbb esetben napi 100-200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.
Igen magas purin tartalmú élelmiszerek
(250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal,pisztráng
Magas purin tartalmú élelmiszerek
(150-250 mg/100 g között): csirke-, pulykamell, sertéshús, marhahús,bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty. A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint-a gyógyszereskezelés mellett-étrenddel is befolyásolható.
Hogyan táplálkozzunk?
A jó választáshoz táplálkozási alapismeretekre van szükség, ugyanis minden „gyógyító” étrend alapja az,hogy egészséges összetételű legyen. Ehhez igazodnak a különféle betegségek speciális igényei, mint magas húgysavszint esetén a purinbevitel csökkentése.
Energia:
Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki azoknál, akik túlsúlyosak, vagy elhízottak. Emiatt, mérsékelten
energiaszegény legyen az étrend. Cél a lassú mértékű fogyás, ezért általában ajánlott napi 1500
-2000 kcalenergia tartalmú étrendet összeállítani, rendszeres testmozgással kombinálva. A lassú fogyás előnye, hogy az étrend könnyebben, és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt.
Fehérjék:
Magas húgysavszint esetén kerülni kell a sok purint tartalmazó táplálékokat. A húsok mennyiségi és minőségi megszorítása mellett mellőzzük a hús anyagait tartalmazó húsleveseket, csontleveseket,erőlevest, halászlét, kocsonyát, pecsenyelétis, hiszen ezek levébe főnek ki azok az anyagok, amelyek a panaszokat kiváltják.Panaszmentes időszakban, kis mennyiségben beépíthető az étrendbe húsféle elsősorban a csirke-és pulykacomb, és felvágottak közül a gépsonka jellegűek. A húsokat hideg vízben lehet kissé előfőzni, a főzőlevet leöntve, utána egyéb módon–párolva, sütve–elkészíteni. Hidegvízben előfőzve a húsokbanlevő purin kioldódik a főzőlébe, és az elfogyasztandó hús purin tartalma kisebb lesz.
Fontos tudni, hogy noha a halak nagyon egészséges fehérjeforrások, azonban a halak húsa is „hús”, ami purint tartalmaz. A tejtermékek fogyaszthatók fehérjeforrásként, de energiaszegény étrend esetén közülük az alacsonyabb zsírtartalmúak (sovány sajtok, túró, joghurt, kefir) ajánlottak.
Köszvényes panaszok idején a húsokat és húskészítményeket átmenetileg ajánlott kihagyni az étrendből.
Zsírok:
A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért testtömeg
csökkentő étrendben előtérbe kerülnek a zsiradékszegény konyhatechnikai fogások: főzés, párolás,
alufólia, sütőfólia használata. Olajok közül a préselt olajok összetétele kedvezőbb,és ezeket célszerűhevítés nélkül (pl. salátákhoz) használni.
A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát,viszont egyes halak húsának is magas a purin tartalma. Mivel heti 2-3 alkalommal lenne előnyös tengerihalat enni, maximum 10 dkg-os adagban válasszuk a tőkehalat (110 mg purin), vagy a makrélát (145 mgpurin).
Szénhidrátok:
Hazánkban a lakosság fogyasztására jellemző, hogy az ajánlásokhoz képest az
étrend kevesebb zöldség-,főzelékfélét, és gyümölcsöt tartalmaz A szénhidrátbevitelünk ezért átalakításra szorul. Növelni kell az összetett, és ezzel együtt a nem emészhető szénhidrátok, azaz élelmi rostokbevitelét:
zöldség-, főzelék-, gyümölcs és gabonából készült termékek fogyasztásával.
A szív-és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) napi 60-80 dkg, változatos összetételű zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt lenne ajánlatos elfogyasztani.
A magas húgysavszint gyakran alakul ki a cukorbetegség mellett. Cukorbetegség esetén ügyelni kell a
naponta, és étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére, és azok vércukoremelő hatására. Érdemes
az élelmiszereket időnként megmérve ellenőrizni, hogy mennyi az egy adagban elfogyasztható mennyiség.
Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (egyébként is luxus energia).
Tejből, a benne levő tejcukor (laktóz) miatt, legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomraelosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) összes mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melynek egy része származhat friss gyümölcsökből. Az édesítésre használható fruktóz alkalmazása azoknál sem javasolt, akik nem cukorbetegek, mivel
kedvezőtlenül hat a húgysavszint, és a koleszterinszint alakulására. A fruktózzal édesített élelmiszerek is kerülendők.
Divatos étrendekben gyakran ellenségként kezelik a „szénhidrátokat”, pedig a rostos gabonatermékek,
zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök is szénhidrátokat tartalmaznak. A bennük levő rostok, nem hasznosuló szénhidrátok, de jó hatással vannak szervezetünk megfelelő működésére.
Folyadékbevitel
Az emberi testnek több mint a 60 %-a víz. Naponta egy felnőtt ember kb. 2,5 liter folyadékot veszít, párologtatással (izzadás, lehelet), vizelettel, széklettel.
A napi folyadékszükségletből kb. 1,5-2 litert fedezünk italok fogyasztásából, hasonló mennyiséghez jutunk ételeinkből, valamint a fehérjék, zsírok és szénhidrátok elégetése során nyert„oxidációs” vízből. A folyadékszükséglet kielégítésének azalapját azonban a következők képezik:
-csapvíz, ásványvizek-teák (javasolt cukor nélkül készíteni)
-gyümölcslevek (frissen préselt, 100 %-os–egyéni érzékenység szerint, mivel magas fruktóztartalmuk miatt köszvényes panaszokat válthatnak ki-,és a hozzáadott cukor  nélküli változatokat)
-üdítők (hozzáadott cukor nélkül)
A folyadékbevitellel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, hanem folyamatosan kell gondoskodni a
pótlásról. Az idősebb embereknél kevésbé jelentkezik a folyadékhiány érzékelése. A sötétebb színű,
besűrűsödött vizelet, sőt a székrekedés is utalhat arra, hogy a szervezetnek több folyadékra lenne
szüksége. A besűrűsödött vizeletben a táplálékokból képződő kristályos anyagokból könnyebben
képződnek kövek. A húgysavkövek savas kémhatású vizeletben keletkeznek. Szerveinknek, szöveteinknek van pH optimuma, amely egészséges egyénnélállandó, rendkivül szűkhatárokközött mozog.Gyakorlatilag változatlana vér, nyál, izületi folyadék pH értéke, nagyobb tartományban (pH5-8 között) mozog a vizelet pH értéke. A húgysavkövek képződését segítik afehérjékben gazdag, vizeletet savanyító ételek. A vizeletet lúgosító zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztása gátolja a húgysavkő képződést.
Élvezeti szerek
Az alkohol fogyasztása nem javasolt, különösen kedvezőtlenül hat a húgysavszintre a sör és a rövid italok.A kávé, tea, kakaóétrendbe építése megengedett, mert abennük levő purin származékokat a szervezet

nem használja fel a húgysavképzésben, így nem növeli sem a vér, sem a szövetek húgysavszintjét.

forrás- Táplálkozási Akadémia