A betegség meghatározása
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) elnevezés a vastagbél latin neve colon (kiejtve kolon) és a gyulladást jelentő „itis” (kiejtve itisz) összetételből ered, melyhez a fekélyes (ulcerosa, kiejtve ulceróza) jelző kapcsolódik. A gyulladás a bélfal rétegei közül csupán a nyálkahártyát érinti, a mélyebb rétegeket nem. Hosszanti kiterjedésben a betegség mindig a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis (kiejtve proktitisz, proktosz=végbél). Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érinti (pancolitis, kiejtve pánkolitisz, pan=egész). A betegség folyamán a kiterjedés változhat.
A betegség okai
A betegség oka ismeretlen. Feltehető, hogy veleszületett vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés, lelki vagy testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. Az ismeretlen eredetű gyulladás kialakulásában és fenntartásában szerepe van az immunrendszer hibás működésének is.
Tünetek
A betegség legfontosabb tünete a véres hasmenés. Gyakori a hasi fájdalom, mely többnyire a has bal oldalán és a székeléssel kapcsolatban jelentkezik. Súlyos esetben láz, só- és vízvesztés, vérszegénység jellemzi a betegséget. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza. A krónikus betegség lefolyása hullámzó, jó és rossz periódusok váltakoznak. A jó periódust (remisszió) panaszmentesség, jó közérzet jellemzi. A visszaesés (relapszus) oka nem mindig ismert, bél- vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek (például reuma ellenes szerek), testi vagy lelki túlterhelés okozhatja.
Étrend
Az étrend szerepét colitis ulcerosában gyakran félreértik. Nincs olyan étrendi tényező, mely előidézi vagy rontja a betegséget. Inkább arról van szó, hogy bizonyos étrendi változtatásokkal javíthatók a betegség tünetei, főleg a hasmenés, hasi görcs. Colitis ulcerosa akut szakában káros hatású lehet a tej, a nyers gyümölcs, a zöldség, az erősen hagymás, fűszeres és zsíros étel, a panírozott sültek. Nyugalmi időszakban, amikor a beteg tünetmentes, mindezen ételek fogyaszthatók. Általában nincs szükség ebben a betegségben mesterséges táplálásra (tápszer), de vitaminkészítmények, „erősítőszerek” alkalmazására sem. Kerülendő a szénsavas italok nagymértékű fogyasztása, a durván fűszerezett hamburger. Káros a manapság divatos vegetáriánus étrend, mert kimarad a táplálékból a legfontosabb természetes vas-, és fehérjeforrás, a hús. A beteg bél a növényi vasat és fehérjét nem tudja kellőképpen hasznosítani, ezért a szükséges mennyiség beviteléhez nagy térfogatú rostot kellene fogyasztani, ami panaszokat okozhat. A betegség fellobbanása esetén nem helyes koplalni, a túlzott megszorítások hiánytüneteket okoznak, melyek hátráltatják a javulást. Különösen a szénhidrátok (tésztafélék, burgonya, rizs) fontosak a bélhámsejtek regenerálódásához.
Forrás: www.mccbe.hu