Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a
nem dohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások
érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
A tüdőrák hazánkban az egyik vezető haláloknak számít. A leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes
tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban
még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban. Lássuk, melyek ezek:
A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas, radon gáz
A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a
környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz
kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a
vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel
lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők
és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint
a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az
otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.
Azbeszt
További, a tüdőre szintén nagyon ártalmas anyag az azbeszt, ami kétszeresére emeli a tüdőrák
kockázatát. A korábban rendkívül népszerű építőanyag használatát mára már betiltották, azonban
még mindig lehet találkozni vele az építőipari bontómunkák, illetve különböző gyári munkák során.
Az azbeszt por belélegzésével a káros kémiai anyagok mélyen a tüdőbe jutnak, ahol felsértve a
tüdő falát hegesedést indítanak el, amiből rákos burjánzás is kialakulhat. Ezen munkák során ezért
rendkívül fontos a megfelelő védőruházat viselése.
Passzív dohányzás
Sok dohányos bele sem gondol abba, hogy a füstöléssel nem csak a saját, hanem a környezete
egészségét is károsítja. A passzív dohányosok tüdejébe majdnem azonos mennyiségű füst – és benne
lévő káros anyag – jut be, mint az aktív dohányosokéba. Ezért tiltják meg egyre több országban a zárt
helyen való dohányzást. Hazánkban háromszor több ember egészségét károsítja a passzív dohányzás,
mint bármilyen közúti baleset. Fontos tudni, hogy a gyermekek és a kismamák szervezetét a
dohányfüst még inkább károsítja, ezért ügyelni kell arra, hogy őket ne érje a füst.
Foglalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezők
Bizonyos foglalkozások magasabb kockázati tényezővel rendelkeznek. Ezeknél a munkaköröknél
ügyelni kell a károsító tényezők csökkentésére. Ilyen foglalkozások például: festő, nyomdász és
különböző vegyipari valamint építőipari munkák is.
Óvatosan a vegyszerekkel
Egyes tisztítószerek rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak, mint például a paradiklór-benzol, más
néven PDCB. Érdemes a termékek címkéjét alaposan elolvasni és használatukat elkerülni. Ha mégis
ilyen termékekkel kell dolgoznunk, akkor tegyük azt nyitott ablaknál, közben orrunkat és szánkat
takarjuk el egy kis kendővel.
A rizikófaktorok kizárásán kívül, fontos a rendszeres szűrés, hiszen az időben felismert daganatos
megbetegedések kezelhetőek! Ma már léteznek olyan szájon át szedhető célzott terápiák, amik
növelik a betegek túlélési esélyeit. Ezen gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően, a korábbi
terápiákhoz képest már elérhetőnek látszik a betegség krónikussá szelídítése, mellyel a várható
túlélés megháromszorozódhat.