Ugyanolyan egészségtelen a gyorsétel, mint régen

A legnagyobb gyorsétteremláncok kínálatának kalória- és sótartalma mit sem változott 1996 és 2013 között – derül ki egy friss kutatásból.

Alice Lichtenstein, az egyesült államokbeli Cardiovascular Nutrition Laboratory szakértője munkatársaival együtt népszerű gyorséttermi menük tápértékét vette górcső alá, melyek jellemzően sült burgonyát, sajtburgert, grillezett csirkés szendvicset és kólát tartalmaznak. Összesen 27 terméket vizsgáltak meg, kicsi, közepes és nagy burgonyát is beleértve.

Bebizonyosodott, hogy az ételek és italok kalória-, valamint sótartalma nagyjából változatlan maradt a vizsgált 17 éves időszakban.

Ugyanakkor két pozitív változásra is fény derült: a sült burgonya transzzsírtartalma valamelyest csökkent, ami a 2005 és 2009 közötti törvényi szabályozásokra vezethető vissza. A másik előny pedig, hogy míg a többi étterem jelentősen növelte az adagjait, a gyorséttermek nem tettek ilyet.

Lichtenstein szerint az a legveszélyesebb, hogy a gyorséttermi fogásokat általában együtt rendelik meg az emberek, amivel a kalóriák, a só és a telített zsírok mennyisége rögtön az egekbe szökik.

Noha a napi ajánlott kalóriabevitel átlagosan 2 000 körüli lenne a felnőttek számára, egyetlen sajtburger menü akár 1 757-et is tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy egyetlen étkezés lefedi az energiaszükséglet 88 százalékát, miközben rendkívül kevés vitamint és ásványi anyagot nyújt.

A sült burgonyák minőségében hatalmas különbségeket lehetett megfigyelni: a kis adagok kalóriatartalma 110 körül mozgott, 320 milligramm só mellett.

„Napi 100 extra kalória bevitele évi ötkilós súlygyarapodást jelent” – figyelmeztetett a szakértő, aki úgy véli, hogy az élelmiszeripar többet is tehetne a lakosság egészségéért.

medipress.hu