info@dietinfo.hu
/ Diéták / Vese betegek diétája

Vese betegek diétája

Veseköves betegek diétája

A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek, egy részük anyagcseretermék, más részük a táplálékok természetes alkotórésze. Bizonyos alkati tényezők és betegségek megkönnyítik a kőképződést, kedvező feltételeket teremtenek a vizelet valamelyik alkotóelemének kikristályosodására. Erre a kristályra, kőmagra a vesemedencében azután még egyéb kőképző anyagok is rárakódnak, s végül kialakul a kő a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűig. A kövek különböző összetételűek lehetnek, pontos kémiai összetételük ismerete fontos lehet, mert segít felderíteni a kőképződés szempontjából veszélyes vizelet alkotórészt. Ismerve a táplálkozás szerepét a kövek keletkezésében, már olyan esetekben is érdemes megelőző diétát alkalmazni, amikor még csak gyanítjuk a kőképződést, illetve korábban már volt kő a vesemedencében vagy a húgyutakban.

Valamennyi kő esetében érvényes általános diétás szabályok

Bőséges folyadékfogyasztásra van szükség (napi 2 – 3 liter), ezáltal a vizelet felhígul, gátoljuk a kőképződéshez szükséges bekoncentrálódást, másrészt pedig a bőségesebb vizelet mennyiség kimossa a homokszem nagyságú köveket a húgyutakból. Természetesen ezt a folyadékmennyiséget a nap folyamán elosztva kell meginni, figyelembe véve esetlegesen előforduló egyéb alapbetegségeket is (szívelégtelenség, magas vérnyomás!). Milyen folyadékot ajánlatos fogyasztani? Feltételezzük, hogy a kemény, lúgos víz rendszeres ivása fokozza a kőképződést, ezért egyik veseköves betegnek sem javasoljuk az ásványvizet. Legjobb valamilyen gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea. Nem javasoljuk a tömény valódi tea, valamint a sok cukrot és szénsavat tartalmazó üdítőitalok rendszeres fogyasztását sem. Víz és ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek is.

Az A- és B6-vitamin hiány fokozza a kőképződést, ezért A- és B6 vitaminban gazdag legyen az étrendje. A-vitamint elsősorban tojás, tejtermékek, máj, margarin tartalmaznak nagyobb mennyiségben, de a szervezetben is keletkezik előanyagából, a karotinból, melyben főleg a sárgás és a zöld színű zöldségfélék és gyümölcsök gazdagok. B6-vitamin forrás a máj, halhús, sajt lehet, de tabletta formájában a gyógyszertárakban szabadon vásárolható (napi 2-3×1 adása bőségesen elegendő).

Húgysavköves beteg diétája

A húgysavköves betegek nagy része elhízott, vérnyomása magas és a cukorbetegség, epekövesség sem ritka. Nekik javasoljuk, hogy mérsékeljék az energiadús ételeket (kenyér, tészta, rizs, édességek), továbbá a csípős, erős, fűszeres (mustár, torma, csípős paprika, chili, curry, ketchup) és sós (2 – 3 g naponta) ételeket kerüljék. Ne fogyasszanak belsőségeket (máj, szív, vese), mérsékeljék a sonka, a kolbász, a halak, a zsíros pörköltek, a száraz hüvelyesek, spenót és szeszes italok fogyasztását. A húgysavkicsapódás megelőzéséhez elsősorban a vizelet vegyhatását szükséges lúgos irányba megváltoztatni, ennek érdekében csökkenteni kell az étrendben a savas vegyhatást előidéző élelmianyagok és élelmiszerek mennyiségét és növelni a lúgosító hatásúak részarányát. Fogyasszon gyümölcsöket, zöldség- és főzelékféléket (saláta, répa, tök, paradicsom, zöldpaprika, uborka, hagyma, stb.), tojást, tejet és tejtermékeket. Ne tévessze meg az egyes gyümölcsök savanyú íze, ezek a gyümölcsök is lúgosító hatásúak, éppen úgy, mint az úgynevezett alkalikus ásványvizek, pl. Salvus.

Cisztinköves beteg diétája

A húgysavköves beteg diétájában említet lúgosító hatású változtatások itt is kívánatosak, de többnyire a cisztinköveket oldó Magurlit szedése is szükséges. Igen bőséges, napi 3 litert is elérő folyadék fogyasztás ajánlott. Az újabb cisztinkő megelőzése céljából a diéta fehérjében, elsősorban két aminosavban, cisztinben és metioninban szegény élelmianyagokból álljon. Kerülendő a tojás (naponta legfeljebb 1 db), halhús, csirke, sovány húsok, tej, sajt, túró, de a napi szükséges fehérjemennyiség (1 g/testtömeg kg) jelen legyen az étrendben. Csökkentse a szárazbab, lencse, rizs, káposzta, karfiol, kelbimbó, kakaó fogyasztás mennyiségét is.

Foszfátköves beteg diétája (savanyító étrend)

A két leggyakoribb foszfátkő, a calcium-foszfát (apatit) és az ammónium-magnézium-foszfát (struvit) keletkezésekor a vizelet vegyhatása lúgos irányban tolódik el, tehát a foszfátkő képződésének megelőzésére a vizelet vegyhatását savanyító hatású diétára van szükség. Az étrendnek minél több savanyító élelmianyagot, élelmiszert kell tartalmaznia (húsokat, húskészítményeket, lisztből készült termékeket, rizst). Csökkenteni kell viszont a zöldség- és főzelékfélék, a tej és a tejtermékek fogyasztását, mivel ezek lúgosítanak.

Calcium-oxalát köves beteg diétája

A calcium-oxalát kő képződéséhez a mészben, illetve oxálsavban gazdag élelmianyagok, élelmiszerek szolgáltatják az alapanyagokat. Elsősorban a calcium -ban gazdag élelmianyagokat és élelmiszereket kell elhagyni. Az egészséges ember napi calcium szükséglete 500 – 600 mg, viszont a calcium-oxalát köves beteg csak napi 350 – 380 mg calciumot tartalmazó diétát fogyaszthat. Ezt a tényt sajnos nehéz összeegyeztetni az olyan veseköves beteg diétájával, akinek csontritkulása is van, hiszen ilyenkor a calcium bevitel fokozását szorgalmazzuk. A legtöbb calcium a tejben és a tejtermékekben van, de elég sokat tartalmaznak a lisztből készült termékek és a zöldség-főzelékfélék is. Azonban az igen értékes tejet, tejtermékeket  nem szabad teljesen kihagyni étrendünkből, csupán kevesebbet kell fogyasztani belőle (1 dl tej 115 mg, 100 g félzsíros túró 80 mg calciumot tartalmaz), tehát 1-1 dl tej, 5 dkg túró nyugodtan elfogyasztható naponta. Nem szabad megfeledkezni az ivóvízben levő calciumról sem, a nem túl kemény víz 1 litere nem egészen 100 mg calciumot tartalmaz. A calcium bevitel csökkentését inkább a kenyérfélék, a péksütemények, a lisztből készült termékek elhagyásával, ill. fogyasztásuk mérséklésével kell megvalósítani. A diétában jól alkalmazható a kevés calciumot tartalmazó burgonyakenyér.

A másik kőösszetevő, az oxálsav, növényi eredetű élelmianyagokkal kerül a szervezetbe. Így kerülendő a sóska, spenót, cékla, rebarbara, kakaó, csokoládé, tea, kávé, cola, ribiszke és a málna fogyasztása. A főzelékfélék calcium tartalma a növekedés során fokozódik, pl. a spenót fiatal hajtásaiban kevesebb az oxalát. A szervezetben is képződik oxálsav, mégpedig szénhidrátokból, ezért a cukorban, keményítőben gazdag termékektől is óvakodni kell, különösen, ha a beteg túlsúlyos is. Fogyaszthatók az egyéb zöldségfélék, gyümölcsök, húsok és húskészítmények. A B6- vitamin és magnézium gátolja a calcium-oxalát kövek képződését, ezek rendszeres bevitele tehát hasznos.

 

Oxálsav-tartalom

 

Megnevezés mg/100g
banán 0,7 – 6
burgonya 10
cékla 120
fehér kenyér 5
fejeskáposzta 5
fekete ribiszke 19
füge 10
kakópor 600- 900
kávépor (oldható) 15
mangold 11
narancs 24
paradicsom 5
paraj 450- 800
petrezselyem 160 – 190
rebarbara 260 – 620
sárgabarack 14
sárgarépa 60
sóska 360
szamóca 16
szárazbab 30
szilva 10
teafű 375 – 1450
teafőzet 4 – 13
vöröshagyma 23
zellergumó 620
zellerlevél 50
zöldborsó 30
Kérjük értékeld a cikket!

Comments are closed.