A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata

Az emberi bél a születés időpontjáig steril, benne baktérium nem található. A magzat a szülőutakon áthaladva találkozik először baktériumokkal, amelyek megtelepednek bélcsatornájában.

Az újszülött esetében a bélben magtapadó és elszaporodó baktériumok függnek a szülés módjától, az anya saját baktériumflórájától és a baba táplálásától.

Császármetszés és/vagy az anyatejes táplálás korai elhagyása esetén a gyermek baktériumflórája késve vagy nem tökéletesen alakul ki.

A csecsemőkorban kialakult bélflóra összetétele az egyénre jellemző és meghatározza a felnőttkori baktériumok összetételét.

A bélflóra és az immunrendszerünk közötti kapcsolat és párbeszéd már születésünk után közvetlenül megkezdődik. Az immunrendszer, illetve az anyatejben levő immunfehérjék segítségével alakul ki a gyomor-bélrendszerünkben élő baktériumok (bélflóra) mennyiségi és minőségi összetétele.

Másrészről, a már kialakult bélflóra fontos szerepet játszik az immunrendszerünk további fejlődésében, működési egyensúlyának kialakításában. Ez a kölcsönös egymásra hatás egész életünkben megmarad és a bélflóra végig fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. Az utóbbi évtizedben a kutatások számos bizonyítékát szolgáltatták ennek. Azt is igazolták, hogy az egészséges bélflóra szinte nélkülözhetetlen az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez. Tudjuk, hogy az immunfehérjét termelő sejtek mintegy 70-80%-a a bélhuzamban helyezkedik el.

Erre szükség is van, hiszen a béltraktus közel 400 m2-es felszínén, a táplálékkal bejutott milliónyi idegen fehérje és egyéb táplálék alkotóelem felismerése itt zajlik. Az egészséges bélflóra, mely sok milliárd baktériumból áll, egyik fő feladata az immunrendszer serkentése és szabályozása. A bélflóránkban található jótékony baktériumok sokféle módon avatkoznak be védekezőrendszerünk működésébe. Egyesek a felismerésre váró idegen anyagokat „odaviszik” a védekező sejtekhez, hogy azok felismerjék őket.

Mások a káros (veszélyes) baktériumok elleni anyagok termelésére utasítják a bélhámsejtek speciális csoportját. Olyan védő baktériumaink is vannak, melyek a nyálkahártya épségének megőrzésével megakadályozzák az esetlegesen káros, allergiás reakciót kiváltó idegen anyagok bejutását, csökkentik az allergiás reakciókért felelős IgE tipusú ellenanyag termelését.

Több olyan baktérium is van, mely különböző mértékben képes a nyálkahártyák fő védő ellenanyagának ( Ig A) a termeltetésére, míg mások gyulladáscsökkentő anyagokat termeltetnek az immunrenszerhez tartozó sejtekkel.

A klinikai kutatások bebizonyították, hogy azoknál az embereknél, akik tartós fizikai vagy lelki stressznek voltak kitéve, mind a bélflóra pusztulása, mind az immunrendszer gyengülése megfigyelhető.

Az is igazolódott, hogy a bélflóra visszapótlása – egyensúlyának visszaállítása – után az immunfehérjék szintje és a csökkent immunsejtek (természetes ölősejtek, melyek az azonnali védekezést biztosítják) mennyisége is helyreáll. Ugyanez a helyzet, ha más okból (antibiotikum szedése vagy vírusfertőzés után) károsodik a bélflóra.

Gyermekeknél közösségbe kerüléskor gyakran tapasztalunk nehezen javuló, visszatérő légúti hurutokat. Ilyenkor az immunrendszernek segítségre van szüksége, érdemes tehát probiotikus készítménnyel rendezni a bélflórát, ami serkenti a védekező mehanizmusokat.Ezeket használhatjuk már a közösségbe menetel előtt, sőt a téli-tavaszi un. megfázós időszakok előtt is, hogy felkészítsük a szervezetet és megelőzzük a kellemetlen tüneteket.
A bélflóra egyensúlyának rendezéséhez (a baktériumok megtapadása, elszaporodása) időre van szükség. Kutatások igazolták, hogy az immunrendszerre kifejtett pozitív hatás először 4 hetes folyamatos használat után jelentkezik. Ez kitartást és türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részéről.