Ebbe a csoportba számos eltérő méretű, a szervezet számára eltérő funkcióval bíró vegyület tartozik. Az egyszerű szénhidrátok közül a legismertebbek a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz), melyek igen gyorsan felszívódnak és megemelik a vércukorszintet. Az úgynevezett diszacharidok már több molekulából állnak, mint az előbb említett társaik. Ilyen például a hétköznapokban cukorként emlegetett répacukor (szacharóz), a tejcukor (laktóz), melynek lebontása egyeseknél zavart szenved és laktózintolerancia alakul ki, vagy a malátacukor.
Az összetett szénhidrátok legismertebb tagja pedig a keményítő, mely a rizsben, kukoricában, burgonyában, búzában is megtalálható. Fontos megemlíteni még a pektint, illetve az inulint az összetett szénhidrátok csoportjából. Táplálkozásélettani szerepük a bélflóra helyreállításában, hasmenéses, illetve székrekedéses panaszok csökkentésében igen jelentős.
A szénhidrátoknak, napi energiabevitelünk körülbelül 50-60%-át kellene szolgáltatnia, méghozzá túlnyomóan teljes kiőrlésű gabonák, szárazhüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával. Jóval kisebb mennyiségben, csak abban az esetben, ha egyéb betegség, a kizárást nem indokolja, javasolt a fogyasztása a méznek és egyéb egyszerű cukroknak.