A cöliákia magyarul a lisztérzékenység a genetikailag arra hajlamos egyénekben fordul elő, örökölhető autoimmun betegség. Ez azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit, jelen esetben a vékonybél hámsejtjeit.
Ez a folyamat egész életen át tartó glutén intoleranciát jelent. A betegség kiváltásáért a glutén, népies nevén a sikér a felelős, mely egy speciális fehérjéjekomplex. (Glutén = glutenin és gliadin 1:1 arányú komplexe) Ennek a különleges molekulának a gliadin része okozza az immunreakciót.
Ez a fehérje, a kalászos gabonanövényekben (búza, árpa, rozs, zab) fordul elő. Szövetkárosító hatását a vékonybél közelebbi szakaszának a nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező „mérgező” anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.
A tünetek változatos formában jelentkezhetnek. Megjelenésük alapján három csoportba sorolhatjuk a betegséget
1.Tünetes forma: amikor a klinikai tüneteket alátámasztják a labor leletek, a bél szövettani képe és a genetikai vizsgálat is.
2. Csendes, ”silent” cöliákia: amikor a beteg teljesen tünetmentes. A vérleletek esetleg pozitívak, de a szövettani eredmény igazolja a betegség meglétét. Ez általában a közvetlen, elsőfokú rokonság szűrésénél derít fényt az érintettségre.
3. .Lappangó,”latens”cöliákia: amikor a glutén tartalmú étrend mellett a labor és a szövettani kép is negatív és csak a genetikai vizsgálattal mutatja ki a betegség hordozását. Ez a forma később, sajnos bármelyik életkorban, egy kiváltó ok hatására aktiválódhat.
Ezt az elméletet a „jéghegy csúcsa elméletnek” is szokták nevezni, mivel mai ismereteink szerint a lisztérzékenység a feltételezettnél lényegesen gyakoribb betegség. A betegek száma annál jóval nagyobb lehet, mint amely megbetegedéseket bélboholy mintavétellel azonosítanak.
Előfordulási helyei
A betegség csak ott fordul elő, ahol az emberek glutén tartalmú ételeket, fogyasztanak, így főként Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A genetikai meghatározottság következtében egyes afrikai és ázsiai régiókban igen ritka, mivel ott a gabonafélék közül főleg rizst fogyasztanak. A glutén bevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével. Ezért a cöliákiát civilizációs betegségnek is tartják.
forrás: https://glutenzimdirect.hu