Rejtett glutén érzékenység?

Az utóbbi években nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven vált ismertté a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a korábban is ismert lisztérzékenység, más néven cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. 

A gluténérzékenység a hasi panaszok mellett egyéb tüneteket is produkálhat: fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. 

Ezek a betegek nem „beképzelik” a betegséget.

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, megtalálható a búzában, rozsban, árpában és a zabban is. Ha valakinél rendszeres probléma a hasi fájdalom, hasmenés és puffadás, hasfájás, akkor gondolni kell arra is, hogy panaszai az étkezéssel, a gluténtartalmú ételek fogyasztásával függhetnek össze. Erre gyakran a betegek is rávilágítanak, látják, ha glutén tartalmú ételt esznek, akkor jönnek elő a tünetek.

A lisztérzékenység vérvizsgálattal és bélbiopsziával kimutatható, ilyen esetben egy negatív lelet nem jelent egyet a NCGS diagnózisával. A gabonaféléknek ugyanis több összetevője is okozhat hasonló panaszokat. A cöliákia mellett, ami egy autoimmun betegség létezik a búza-, vagy gabonaallergia is, ilyenkor a tüneteket nem a glutén, hanem a búza más fehérjéi (amiláz és tripszin inhibitorok, gliadin) okozzák. Emellett előfordulhat gluténérzékenység, amely definíciója szerint a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetegyüttest jelöli, nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezést.