info@dietinfo.hu
/ Hírek / Táplálkozási Akadémia 2018. február havi hírlevele

Táplálkozási Akadémia 2018. február havi hírlevele

Vesekőbetegség

TUDTA-E?

  • A vesekőbetegség előfordulása jólétben, fehérjében gazdag étrend mellett gyakoribb.
  • A férfiak kétszer annyian érintettek a nőkhöz képest.
  • A húgyúti fertőzések kedveznek az úgynevezett struvit-kövek (magnézium-ammónium-foszfát tartalmú kövek) kialakulásának.
  • A vesekövek étrendi kezelésének legfontosabb tényezője a folyadékbevitel és a kőképződést elősegítő táplálék-összetevők kiegyensúlyozott bevitele.
  • A legújabb ajánlások vesekő-betegségben az állati eredetű fehérjeforrások megszorítását javasolják.

 

Mik azok a húgykövek?

A húgykövek mátrixból és a vizelettel kiválasztott anyagokból, ezek kristályaiból állnak. Összetételük alapján elkülöníthetünk kalcium-oxalát (kb. 75%) és kalcium-foszfát (kb. 5%) köveket, urátköveket (kb. 5%), fertőzés okozta köveket (10%) pl. struvit-köveket és ritka kőféleségeket (pl. cisztinkövek cisztinvizelésnél). Elhelyezkedhetnek a vesében (vesekő), a húgyvezetékben (vesegörcs esetén), a húgyhólyagban és ritkán a húgycsőben.

 

A vesekőbetegségről röviden

 A lakosság kb. 5-8 %-ánál fordul elő, de világszerte növekszik az új veseköves megbetegedések megjelenése. Férfiaknál 2-szer gyakoribb és a 30-60. életév között tetőzik a megjelenése. Hazánkban 300 ezerre tehető azok száma, akik mindkét veséből ismételten ürítenek köveket. A betegség családi halmozódást mutat, de inkább a kockázati tényezők iránti fogékonyság örökölhető.

Olyan multifaktoriális megbetegedésről van szó, ahol az anyagcsere-tényezők hatására a vizelet túltelítetté válik a kőképző anyagokra nézve (pl. kalcium, oxálsav, húgysav), a vizeletkoncentráció túl magas (fajsúly >1015 g/l) lesz és a vizelet normál vegyhatása (pH) megváltozik. A kőképződést elősegíti a vizeletpangás (pl. anatómiai elváltozások, jóindulatú prosztata megnagyobbodás), a tartós fekvés, a szomjazás és a fehérjebő táplálkozás. A megnövekedett állati fehérje hatására a vizelet kalcium tartalma megnövekszik, fokozódik az oxálsav és a húgysav kiválasztása is a vizeletben, csökken a kristályosodást gátló citrát koncentrációja és savanyúvá válik a vizeletet. Mindezen tényezők kedveznek a kalciumtartalmú- és húgysavkövek kialakulásának.

A vesekő sokáig tünetmentesen fejlődik ki. Ha elmozdul és a vizeletelvezető rendszerben elakad, vesekőrohamról/vesegörcsről (uretercolica) beszélünk, amelyet általában szabad szemmel nem látható véres vizeletürítés (haematuria) kísér.

A betegség diagnosztizálásában segítséget jelent a vizeletvizsgálat (vizelet pH, fajsúly, baktérium, stb. kimutatása, és a kalcium, húgysav, oxálsav, foszfát, cisztin koncentrációjának megállapítása), a vérvizsgálat, az eltávozott kő analízise, valamint röntgen, CT, ultrahang és vesefestéses (urographia) vizsgálat.

A terápia vesekőroham esetén görcsoldó, fájdalomcsillapító adása és kőhajtás (bő folyadékfogyasztás, mozgás-ugrálás, helyi meleg alkalmazása). Későbbiekben kőzúzás pl. ESWL (Extracorporal ShockWave Lithotripsy, azaz extrakorporális lökéshullám kőzúzás) és ultrahangvezérelt endoszkópos kőeltávolítás lehetséges. A kőképződés gátlására gyógyszeresen befolyásolják a vizelet vegyhatását és javasolják a vizelet koncentrációjának önellenőrzését tesztcsík segítségével (a vizelet fajsúlya ne emelkedjen 1010 g/l fölé)

Vesekőbetegség – Táplálkozás

Egyes táplálkozási tényezők elősegíthetik a vesekövesség megelőzését vagy – éppen ellentétesen –hajlamosíthatnak annak kialakulására. Az étrend módosításával megváltoztatható a vizelet összetétele, amely hatással lesz a vesekő kialakulására.

Általános javaslatok

A kövesség fajtájától függően kőtípusonként változnak az előírt táplálkozási jellegzetességek, de mégis megfogalmazhatók általános étrendi javaslatok:

  • Bőséges folyadékbevitel. A vesekőbetegség megelőzésében nagy jelentősége van a sok folyadék fogyasztásának, ami azt jelenti, hogy a naponta ürített vizelet mennyisége érje el a 2 litert. Ez napi kb. 2,5-3 liter, elsősorban víz fogyasztásával valósítható meg, amelyet növelni szükséges jelentős vizeletvesztés, izzadás és testmozgás esetén. Ez a mennyiség elősegíti a kellően híg vizeletet, így nem koncentrálódik be, kristály nem alakul ki belőle. Célszerű a nap folyamán egyenletesen elfogyasztani, akár éjszakai ébredéskor is javasolt inni.
  • Mértéktartó fehérjefogyasztás. Legfeljebb 0,8-1 g /ttkg legyen naponta és döntően növényi fehérje.
  • A telített zsírok és transzzsírok lehető legkevesebb, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele.
  • A túlzott szénhidrátfogyasztás mellőzése, mivel növeli a vizelet kalciumszintjét és csökkenti a citrátszintet.
  • A normál testtömeg elérése és fenntartása. Néhány tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás megnövekedett kalcium-, oxalát-, húgysav kiválasztódással és alacsonyabb vizelet-pH-val jár, amelyek növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát.
  • A túlzott mennyiségű só használatának mellőzése. Maximálisan napi 5-6 g mennyiség javasolt.
  • Zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök kiegyensúlyozott, napi többszöri fogyasztása. A vizeletre nézve döntően természetes lúgosító hatásúak (1. táblázat). Csökkenthetik a vesekövek kialakulását, mivel a kalcium és a húgysav kristályosodást gátló citrát, magnézium szintje ekkor magasabb a vizeletben és a vizelet pH-ja is magasabb.
  • Mértékletes és változatos étrend.

A továbbiakban a kőanalízis és vizeletvizsgálat után felismerésre került összetevők figyelembevételével megfogalmazott, célzott étrendi javaslatok kerülnek ismertetésre.

 

Kalcium tartalmú kő esetén

2,5 l/nap vizeletürítés esetén csökken a vizeletben a kalciumsó túltelítettsége, amely napi 3 l folyadék fogyasztásával biztosítható.

Naponta 0,8-1 g/ttkg fehérjebevitel javasolt, de a napi maximális mennyiség ne haladja meg a 91 g-ot. A tej és tejtermékek kivételével meg kell szorítani az állati eredetű fehérjeforrások fogyasztását (pl.húsok, húskészítmények).

A kalciumban szegény étrend csökkenti ugyan a vizelet kalciumszintjét, de fokozza az oxalátürítést, és így kőképződéshez vezet, ezért a javasolt kalciumbevitel a normál ajánlásnak felel meg (1000-1200mg/nap).

 

Oxalátkő esetén

Az oxálsav étrendi bevitelének csökkentése csak részben segít, mivel az oxálsav a közti anyagcserében is képződik. Az oxalátban gazdag élelmiszerek (2. táblázat) és a belőlük készült ételek fogyasztásának a megszorítása (max. 40-50 mg/nap oxalát) csak azoknál a betegeknél lesz hasznos, akiknél az oxálsav fokozott felszívódása áll az oxalátkő hátterében pl. krónikus gyulladásos bélbetegségnél, krónikus hasnyálmirigy-elégtelenségnél. Ebben az esetben érdemes a kalciumbevitelt megnövelni, mert a bélben megkötött oxálsav kalcium-oxalát formájában kiürül a széklettel. A magas oxálsavtartalom miatt a fekete és zöld teák fogyasztását is javasolt mellőzni, bár tej hozzáadásával kevesebb oxalát szívódik fel belőlük. A gyógynövényteák lényegesen kevesebb oxalátot tartalmaznak, így elfogadható alternatívát jelentenek.

Kutatások tárgyát képezi és a későbbiekben a visszatérő vesekövesség megelőzésében előnyös lehet az oxalát lebontásáért felelős Oxalobacter formigenes probiotikumként történő alkalmazása.

A B6-vitamin csökkent oxalátkiválasztódást idéz elő, így a B6-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása javasolt: máj, hús, hal, tejtermék, hüvelyesek, élesztő, tej és a tojás.

A túlzott mennyiségű C-vitamin bevitelt (1000 mg/napnál több) érdemes mellőzni, mert az aszkorbinsavból oxálsav keletkezik. A javasolt C-vitamin bevitel 90 mg/nap.

 

Húgysavkő esetén

Keletkezésében szerepet játszik a köszvény, a rosszindulatú daganatos betegségek és a szalicilátok nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése, amelyek jelentősen növelhetik a húgysavürítést és ezáltal a húgysavkő kialakulását.

Mérsékelt fehérjetartalmú (0,8-1g/ttkg/nap), purinszegény étrend javasolt. Magas purintartalmú nyersanyagok közé tartoznak a belsőségek (borjúmirigy, vese, velő), szardínia, édesvízi halak, húsok, hüvelyesek (3. táblázat). A nyersanyagok purintartalmát csökkenthetjük előfőzéssel (sütés, párolás előtt), főzéssel (ebben az esetben a főzőfolyadék nem kerül elfogyasztásra), a főzőlé leöntésével. A kioldódott purin miatt nem javasolt fogyasztásra az erőleves, a húsleves, a kocsonya, a sült húsok szaftja.

Lúgos vegyhatású vizeletet eredményező táplálékokat kell az étrendbe beiktatni, mert bázikus közegben a húgysav nehezebben csapódik ki. Jó hatásúak a citrusos italok és az alkalikus ásványvizek (Salvus, Parádi, Bánfi), melyekből napi 2-3 dl javasolt. A húgysavkövek képződését megelőzheti a fekete ribizlilé rendszeres fogyasztása Az alkoholos italok fogyasztása kerülendő.

Cisztinkő esetén

Naponta 3-4 l folyadékbevitel megelőzheti a cisztin kristályosodását. Az állati fehérjék, különösen a magas metionin- és ciszteintartalmú élelmiszerek fogyasztását korlátozni kell: túró, sajt, tojásfehérje, hal, hús. Citrusos (narancs, citrom, lime) italok, friss paradicsomlé, dinnye fogyasztása segíthet a vizelet lúgosításában.

Struvit kövek esetén

Húgyúti fertőzések pl. Proteus mirabilis, Pseudomonas, Klebsiella, nyomán keletkezhetnek, mivel ezek a kórokozók nagy mennyiségben képeznek ammóniumot (és szén-dioxidot), ezáltal alkalikussá válik a vizelet. A fertőzéses eredet miatt az étrendnek nincs meghatározó szerepe, a vizelet lúgosítása elkerülésének kivételével.

Kérjük értékeld a cikket!

Comments are closed.