A rostok olyan összetett szénhidrátok, melyek a szervezet emésztőenzimjei számára emészthetetlenek, mégis igen jótékony hatással vannak az egészségünkre. A vastagbélben található baktériumok részben bontják a rostokat, ezt követően pedig a bélflóra hasznosítja ezeket az anyagokat. Egyes probiotikumok, úgynevezett prebiotikumokat, vagyis a bélflóra táplálékául szolgáló rostokat is tartalmaznak.
A rostoknak két csoportját különböztethetjük meg, a vízben oldódókat és a vízben nem oldódókat. Előbbiek közé tartozik a pektin, a nyálka-,és a gumiszerű anyagok, míg utóbbiak közé például a lignin, inulin. A napi ajánlott bevitel (amennyiben egyéb egészségügyi probléma nem indokolja a rostszegény étrendet), körülbelül 20-25 g. A túlzott, vagy a hirtelen megemelt rostbevitel emésztési panaszokat (puffadás, hasi diszkomfort érzet) okozhat, a lakosságra jellemzőbb azonban az elégtelen rostbevitel, a nagy mennyiségű finomított élelmiszer (lisztek, darák, kenyerek, péksütemények, tészták) fogyasztása következtében.
A vízben nem oldódó rostok segítik a bélműködést, teltségérzetet okoznak, ezáltal támogathatják a súlycsökkentést is. A bevitelt különböző korpák, teljes kiőrlésű tészták, barna rizs, bulgur, zabpehely, müzli, rozs, vagy teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, szárazhüvelyesek, normál testsúly esetén olajos magvak fogyasztásával növelhetjük. A vízben oldódó rostok szintén hasznosak szervezetünk számára, a pektin például hasmenéses panaszok esetén is jótékony hatással bír. Ezeket a rostokat leginkább gyümölcsök fogyasztásával tudjuk biztosítani szervezetünk számára.