A méhlepény jótékony baktériumai segítik az újszülöttek fejlődését

Egészen mostanáig rejtély volt, hogy az újszülöttek miként jutnak hozzá azokhoz a bennünk lakozó jótékony baktériumokhoz, amik az emberi életet lehetővé teszik.

A legújabb kutatások azonban választ adhatnak erre a kérdésre is. Amerikai tudósok ugyanis úgy vélik, hogy a korábban teljesen sterilnek gondolt méhlepény valójában egy apró, de nagyon sokféle baktériumot tartalmazó tenyészetnek (vagyis mikrobiomnak) ad otthont, ez pedig kulcsszerepet játszik az újszülöttek méhen kívüli életre való felkészítésében.

“Feltételezéseink szerint az újszülöttek innen jutnak hozzá a létfontosságú baktériumokhoz – nyilatkozta Dr. Kjersti Aagaard, a Baylor Orvostudományi Egyetem munkatársa – A méhlepényen található baktériumtenyészet ugyanis szinte teljesen megegyezik az újszülöttek szervezetének baktériumkultúrájával.”

A kutatók szerint a méhlepény mikrobiomja leginkább olyan baktériumokból áll, amik amúgy egy ember szájüregében is megtalálhatók. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az édesanyák szájüregi higiéniája sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt korábban gondoltuk volna.

“Az ínybetegségekkel küzdő édesanyák szervezetében a normálishoz képest jóval több baktérium van – nyilatkozta Dr. Jacques Moritz, a Mount Sinai St. Luke Kórház szülészeti osztályának vezetője – Ezek a baktériumok aztán a méhlepényben felhalmozódva akár koraszülést is előidézhetnek.”

A mostani kutatás során kiderült ráadásul, hogy jelentős különbség van a méhlepényen található baktériumtenyészet összetételében a koraszüléssel és időre született csecsemők esetében. “A két tényező között ugyanakkor nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítanunk” – tette hozzá Aagaard.

Az emberi szervezetben a sejtekhez képest 10 az egyhez arányban találhatók meg a különböző mikrobák. A bennünk élő baktériumok segítik az emésztést és részt vesznek az immunválaszok kialakításában is, ezért nélkülük elképzelhetetlen lenne az emberi élet.

Aagaard és kollegái mintegy 300 méhlepényből vettek mintát, hogy kiderítsék, az újszülöttek mennyi baktériumhoz jutnak hozzá belőle. A méhlepény köti össze az újszülöttet a méhhel, és ez teszi lehetővé, hogy a magzat hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz.

“Úgy tűnik, hogy a magzatok a méhlepényen keresztül jutnak hozzá az első adag jótékony baktériumkoktélhoz is” – nyilatkozta Aagaard.

A tudósok a mintákat megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobiom felépítése a szájban található tenyészetekéhez hasonlít leginkább. Valószínű tehát, hogy a szájban lévő baktériumok a véráramon keresztül jutnak el végül a méhlepénybe.

“Emiatt rendkívül fontos, hogy a terhes anyák megőrizzék szájüregük egészségét, és jó orális higiéniát tartsanak fenn” – nyilatkozta Dr. Moritz.

A kutatás részletes leírása a Science Translational Medicine című tudományos szaklap május 21-ei számában olvasható.

forrás- medipress.hu