Érdekességek a sáfrányról

Milyen a jó sáfrány?

A jóféle sáfrány (Crocus sativus) bibéje vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés fűszer, az ételt aranysárga színre festi. Régi fűszernövény, már az egyiptomiak is használták, levesek, mártások színezésére, ízesítésére. A monda szerint, amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt az ágyuk körül és még a főisten is megittasult az illattól. A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének.

Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való. A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták. Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára.

A sáfrány helyes használata

A sáfrányt soha nem szabad együtt főzni az étellel. Ezt a finom fűszert csak a főzési idő végén szabad hozzáadni az ételhez, különben lemondhatunk a felejthetetlen ízélményről.

A sáfrány, mint fiatalító szer

A középkorban a sáfrányszálakból elixíreket készítettek, és piacokon, később gyógyszertárakban kínálták eladásra. Azt mondták: aki rendszeresen iszik belőle, az tovább él. El lehet képzelni, milyen sok pénzt kellett fizetni érte. A sáfrány mindig is ismert volt mint fűszer, mely minden ételből ínyencfalatot varázsolt. Régi könyvekben azonban olvasható, hogy a sáfrány alkalmazása élénkítő hatással volt a test minden szervére.

forrás: https://bilac.hu

Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/dietinfo.hu/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php on line 47