Sok cukor és a bélflóra?

A magas cukortartalmú étrend negatív hatással van a bélflórára, így fokozza a vastagbélgyulladás kockázatát

Egy, a közelmúltban publikált tudományos közlemény eredményei alapján a magas cukortartalmú étrend egerekben növelte a vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy formájának kockázatát. A folyamat hátterében a belekben a baktériumflóra megváltozását írták le, amely közvetlenül a bélhámsejteket védő nyálkaréteg károsodását eredményezi

A vastagbélgyulladás jelentős közegészségügyi probléma az Egyesült Államokban és más nyugati országokban egyaránt. A gyulladásos bélbetegség (IBD) tartós hasmenést, hasi fájdalmat és véres székletet okozhat. A CDC adatai szerint  az IBD-ben szenvedő amerikai felnőttek száma az 1999-ben nyilvántartott  2 millióról 2015-re 3 millióra nőtt. Emellett az IBD megjelenése kezd áttolódni gyermekkorra, holott a betegség ilyen korai kialakulása korábban nem volt jellemző.

A betegség gyakoribb a nyugati országokban, ezért a kutatók a nyugati típusú étrendet – magas zsír-, cukor- és állati fehérjetartalmú – tekintik lehetséges kockázati tényezőknek. Míg a magas zsírtartalmú étrendről régóta tudjuk, hogy szerepe van az IBD kiváltásában, addig a cukor szerepe mindeddig vitatott volt.

2020. októberében a Science Translational Medicine-ben megjelent tanulmány a cukor szerepét hangsúlyozza, ezen belül is különösen a magas fruktóztartalmú izocukor szirup káros hatásait emeli ki. Utóbbi a 1960-as évek óta használt édesítőszer üdítők és más ételek ízesítésére. Ez az időszak egybeesik az az IBD előfordulásának növekedésével a nyugati országokban, különösen a gyermekek körében.

A University of Texas Southwestern Medical Center kutatói egereken tesztelték a különféle étrendi cukrok hatását: az állatokat glükóz, fruktóz és szacharóz 10% -os vizes oldatával táplálták 7 napon keresztül. A kísérlet során igazolták, hogy növekedett a vastagbélgyulladás kialakulásának előfordulása. Azok az egerek, amelyek a vastagbélgyulladás kialakulására genetikailag hajlamosak voltak, vagy azt kísérleti körülmények között kiváltó kezelést kaptak, azoknál az állatoknál a cukor még markánsabb gyulladás kialakulását eredményezte.

A tanulmányban vizsgálták a vastagbélben található baktérium flórát, gén-szekvenálási technikával azonosították a mikrobióta összetételét a magas cukortartalmú diéta előtt és után. A hét napos cukortáplálás után a mikrobióta legnagyobb változását a glukóz hatására tapasztalták, de a szacharóz, a fruktóz is jelentős eltéréseket eredményezett a bélben élő mikrobiális populációban.

Olyan baktériumok, amelyekről ismert, hogy a bélhámot védő nyákréteget bontják (például az Akkermansia muciniphila and Bacteroides fragilis), nagyobb arányban voltak jelen a túlzott cukorfogyasztást követően. Ezzel ellentétben néhány jótékony hatású baktérium (például a Lactobacillus) kisebb arányban volt jelen.

A kutatók ugyancsak kimutatták baktériumok által okozott fertőzés jeleit, valamint a vastagbél hámréteget védő nyákréteg elvékonyodását. A nyákréteg fontos szerepet játszik a bél barrierfunkciójának fenntartásában, védi a bélfalat a különböző mikroorganizmusok átjutásától. A nyákréteget bontó baktériumok tehát nagyobb veszélyt jelentenek a bél védőgát funkciójának károsodása szempontjából. Az epitheliális gát megsértése a vastagbélgyulladás egyik legfontosabb kiváltó tényezője.

Bár a glükóznak volt a legjelentősebb hatása, mindhárom egyszerű cukor jelentősen megváltoztatta a bél mikrobiota összetételét. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy mind az emberek, mind az egerek bél mikrobiótája az étrend módositásával  gyorsan megváltozhat. Mindezek alapján ez a tanulmány is egyértelműen megerősíti, hogy az egészséges bélflóra fenntartásához valóban figyelnünk kell az étkezésre.

Folyóirat hivatkozás : https://stm.sciencemag.org/content/12/567/eaay6218

forrás:www.mind.hu

Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/dietinfo.hu/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php on line 47