Vastagbélrák- tudj meg többet!

A diagnózis: vastagbélrák. Ez is egy a sok betegség közül, amely vezető helyen van a rákos megbetegedések között, mégis igen kevés szó esik róla nyilvánosan. Szerettünk volna kicsit többet megtudni, ebben volt segítségünkre

Dr. Végh Éva belgyógyász, onkológus.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy vastagbélrákkal diagnosztizált betegnek, amelyek megváltoztatják az életét?

Egy rosszindulatú daganat diagnózisának felállítása általában jelentősen megváltoztatja a beteg életét, bele értve életvitelét, a mindennapi szokásos tevékenységeket vagy akár az élet “nagy dolgairól”, értelméről való gondolkodását, csakúgy, mint családtagjaihoz, szűkebb környezetéhez való viszonyát.

Végbélrákos betegeknél gyakran kerül sor a műtét előtt kemoterápiával kombinált sugárkezelésre, melynek elsődleges célja a későbbi helyi kiújulások kockázatának csökkentése. Ez a kezelés általában 5 hétig tart, s a műtétig további átlagosan 6 hetet érdemes várni, mert így a legjobbak a műtéti eredmények. ez a három hónapnyi várakozás sokszor pszichésen is megterhelő a végbélrákos betegek számára.

A vastagbél és végbélrákos betegeknél, amennyiben nem derül fény távoli áttétre és lehetőség van az elsődleges daganat teljes eltávolítására, az emésztőcsatorna megrövidülése miatt gyakran alakulnak ki emésztéssel, székeléssel kapcsolatos panaszok, tünetek, pl. hasmenés. Ezek az esetek egy részében pár hónap alatt mérséklődnek, de az esetek egy részében megmaradhatnak. Amennyiben a végbélrák a végbélnyíláshoz közel helyezkedik el, a végleges gyógyulás esélye érdekében olyan műtétre kerülhet sor, amely a végbélnyílás kioperálásával jár, s ilyenkor a széklet távozásához a hasfalon alakítanak ki nyílást, s a széklet (bélsár) felfogásához speciális, a has bőrére ragasztható, cserélhető zacskóra, szakszóval sztómazsákra van szükség. Ennek kezelését, cseréjét a betegnek el kell sajátítani, s ez nem mindenkinek megy könnyen. Amennyiben nincs távoli áttét, akkor is a vastagbélrák műtét után gyakran kb. fél éves kemoterápiás kezelést javasolnak a betegnek az onkológusok, annak érdekében, hogy a szervezetben jelenlévő sejtcsoportokat, kicsiny áttéteket (szakszóval mikrometasztázisokat) a daganatgátló szerek elpusztítsák, így csökkentve az esélyét a rosszindulatú betegség kiújulásának. A rendszeres, általában kéthetenkénti kórházi kezelések mellett mind a beteg, mint családja mindennapi élete átalakul, s olyan feladatokat kell megoldani (kórházba jutás, laborkontrollok stb.), amelyekre a korábban magát egészségesnek tudó embernek nem volt szüksége. Amennyiben még aktív kereső a beteg a diagnózis felállításakor, a munkából való kiesés anyagi nehézségeket okozhat, s a mindennapok megváltozásának gyakran lehetnek pszichés terhei is.

Amennyiben áttétes a betegség, akkor kérdés, hogy az áttétek műtétileg eltávolíthatóak-e. A vastagbél és végbélrákos betegek májáttétei az esetek egy részében megoperálhatóak, s így javulnak a beteg túlélési esélyei.

Amennyiben az áttétek műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor különféle daganatgátló kezelésekkel, (citosztatikumokkal, illetve úgynevezett célzott kezelésekkel, illetve ezek kombinációjával) meghosszabbítható a beteg élete, illetve megnyújtható az az idő, amit a beteg elfogadható életminőségben megél.

Milyen lehetőségek vannak ma, orvosilag a kezelésre?

A vastagbél és végbélrákos betegek kezelése az elmúlt másfél évtizedben nagyon sokat fejlődött, már az ezredforduló számos új citosztatikus kezelés vált elérhetővé a betegség műtét utáni kezelésére, illetve az áttétes betegek kezelésére. Közel tíz éve törzskönyvezték a világon az áttétes vastagbél és végbélrák kezelésére használható úgynevezett célzott kezeléseket, amelyek az európai gyógyszerhatósági engedélyezést követően hazánkban is elérhetővé váltak a betegek számára, s az elmúlt évtizedben a vastagbél és végbélrákok kezelésére használható is újabb készítmények törzskönyvezésére és forgalomba hozatalára került sor.

Mit tapasztal Ön, doktornő, hogy mit a legnehezebb elfogadniuk a betegeknek? (fájdalom?kemoterápia? vizsgálatok…stb.)

Tapasztalatom alapján az egyik legnehezebb a mindennapi élet, a mindennapi szokások megváltozásának elfogadása. Ez különösen akkor nehéz, amikor olyan áttétes betegségről van szó, amikor az orvostudomány nem tud teljes gyógyulást kínálni. A betegek ilyenkor gyakran próbálnak találni egyéb, úgynevezett alternatív kezelési lehetőségeket, amelyekről azt gondolják, hogy több sikerrel kecsegtetnek.

Rosszabbodó daganatos betegség mellett az életkészségek (munkaképesség, család ellátásának képessége, önellátás stb.), az életfunkciók esetlegesen gyors romlása, elvesztése is nagyon megterhelő nemcsak a beteg, hanem környezete számára is.

Mit gondol, az étkezéssel hogyan támogathatja a beteg a gyógyulását?

Az onkológiai kezelések mellett étvágytalanságot, hányingert, néha hasmenést okozhatnak, s maga a betegség, illetve a megterhelő élethelyzet is eredményezheti azt, hogy a beteg kevésbé törődik a mindennapi táplálkozásával. Más esetekben a táplálkozás szerepe nagyon felértékelődik a betegek gondolkozásában, holott csak az étkezési változások, pl. egy erős böjt nem eredményezheti a betegséggel való sikeres megküzdést. Általánosságban fontos, hogy az onkológiai kezelések ideje alatt a beteg a hányinger, étvágytalanság ellenére is megőrizze erőnlétét, s ebben segíthet a megfelelő kalóriabevitel, az egészséges táplálkozás. Az onkológia betegekkel foglalkozó dietetikusok többsége a természetes összetevőkben dús táplálkozást, vegyes étrendet javasolja.

Mit tanácsol megelőzés képen?

A vastagbél és végbélrákok gyakran előforduló betegségek, a fejlett ipari társadalmakban általában mindkét nemben ez a második vagy harmadik leggyakoribb rosszindulatú betegség.

A táplálkozás szerepét ebben a gyakori betegségben régóta vizsgálják, ennek ellenére nem teljesen egyértelmű az egyes ételek, illetve tápanyagcsoportok szerepe. Több tudományos kutatás foglalkozott a D -vitamin, a kalcium, a szelén szerepével, az előbbi kettő a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján védő hatású lehet a vastagbélrákok kialakulása szempontjából, az utóbbival kapcsolatban ellentmondásosak az eredmények.

Sokszor vizsgálták a rostok szerepét a vastagbélrák kialakulásában. Több tudományos vizsgálat összevont értékelése alapján kimutatták korábban, hogy a gyakori és nagy mennyiségű zöldség fogyasztás mellett alacsonyabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. Más vizsgálatok is kimutatták, hogy a fokozott rostbevitel védő hatású ebben a betegségben (bár vannak ezen adatoknak ellentmondó tudományos vizsgálatok is).

A dohányzás szerepe nem tisztázott a vastagbélrákok kialakulásának vonatkozásában, s egymásnak ellentmondó tanulmányok vannak, de tanácsolható a dohányzás kerülése, illetve a leszokás. Az alkoholfogyasztás valószínűleg növeli a vastagbél- és végbélrákok kifejlődésének kockázatát, ezért a jelentős alkoholfogyasztást is érdemes kerülni.

szakértőnk:
Dr. Végh Éva
belgyógyász, onkológus